Interjúk
A Magyar Turizmus Zrt. új vezérigazgatója
Nem hivatalnok akar lenni, hanem értékesítő, akinek egy egész országot kell eladni – ez a nemzeti marketingszervezet élére július elején kinevezett új vezérigazgató, Horváth Gergely hitvallása.
A kormányváltás után a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került a Magyar Turizmus Zrt. Mik az új vezetés legfontosabb feladatai?
A Magyar Fejlesztési Bank révén nem a politika települ rá a működésre, hanem éppen a bank a garancia a piaci működésre. Jelenleg folyik a társaság átvilágítása, a feladatok újragondolása, ami nem bűnbakkeresést jelent. Nem személyekben, hanem struktúrákban gondolkodom. Új szemléletet szeretnék meghonosítani, külföldi példák figyelembe vételével. A legfontosabb feladat turisztikai országképünk megreformálása. Az eddigi marketingüzenetek nem voltak megfoghatók. Ezentúl az utazási döntést közvetlenül segítő országképet kell sugároznunk a külföld felé. Ez a „Vizek országa!” jelmondatban foglalható össze. Eddig túl gyorsan követték egymást a különféle tematikus évek. A gyógyvízre és természetes vizeinkre alapozott stratégiát pedig több éven át kell követnünk.
Milyen változások várhatók a társaság működésében?
Az MT Zrt. szorosabbra kívánja fűzni együttműködését a piac szereplőivel, ezzel célunk a vállalkozói szféra munkájának és piacra jutásának hatékonyabb segítése. Értékesítési szemléletet kell bevezetni a munkánkban. Ezért neveztünk ki egy új igazgatót a kongresszusi iroda - bár én inkább MICE-irodának nevezném - élére. Az iroda létszámát bővíteni is szeretném. Fel kell újra pörgetni a konferencia-nagyköveti programot is, melynek büdzséje néhány év alatt 50-ről 5 millióra csökkent. A cél az, hogy komoly nemzetközi nagyrendezvényeket nyerjünk el. A Magyar Szállodaszövetséggel, a MARESZ-szel és a MUISZ-szal közösen elkezdtünk egy munkát: kigyűjtöttük, hogy 2018-ig több mint 300 olyan, 2000 fő feletti nemzetközi orvoskonferencia lesz a világon, amelynek még nincs meg a helyszíne, viszont magyar elnökségi tag is van a szervezőbizottságban. Most felvesszük velük a kapcsolatot, hogy hozzánk hozzák a rendezvényt. A hazai konferenciaszervezőknek is segítünk, nem csak anyagiakkal, hanem akár a pályázatok megírásában is. Hasonló céllal meg akarjuk újítani a sportnagyköveti programot is. Általánosságban a működési költségeket igyekszünk racionalizálni, hogy minél több pénz jusson marketingre. Egyébként pedig minden egyes akciónál meg kell majd nézni, milyen módon térül meg a befektetés.
Milyen témák állnak majd a jövő évi marketing középpontjában?
Már elkezdtük a marketingterv kidolgozását, a nyers változatot szeptember közepétől mutatjuk be a szakmának Ez a terv nem lesz hosszabb 25-30 oldalnál, de ennek alapján határozzuk majd meg a teendőket és ehhez rendelhetjük hozzá a szükséges költségvetést. Hamarosan kinevezésre kerül a társaság új marketing vezérigazgató-helyettese, az új vállalati struktúrában ő kizárólag a szakmai kérdésekkel fog foglalkozni.
Mi lesz a külképviseletekkel?
A külképviseletnek nem az a dolguk, hogy a nagyközönség felé kommunikáljanak, hanem hogy a szakmai kapcsolatokat ápolják, workshopok szervezzenek, és azokon vegyenek részt. A hálózat működését átgondoljuk, de nem csökkentjük, sőt új piacokon még nyithatunk is képviseletet, új formában. A statisztikákban erősödő küldőterületként megjelenő délszláv országokban például nem voltunk jelen, de ezen változtatni kell, ott kell legyünk a kinti vásárokon. Kiemelt fontosságú Magyarország elérhetőségének javítása is, ezért kell mindent megtenni azért, hogy új légi járatok jöjjenek hozzánk. Áprilistól egy brit fapados, a jet2.com indít járatot Ferihegyre Edinburgh-ból. Évi 30.000 vendégéjszakát jelent az országnak ez az egy új járat.
Milyen tervei vannak a belföldi turizmussal kapcsolatban?
A kereskedelmi szálláshelyeken elérte az 50%-ot a belföldi vendégéjszakák száma, bár a hazai vendégek költése még elmarad a külföldiekétől. Ennek ellenére az MT Zrt. költségvetésének csupán a negyedét költötte a belföldi marketingre.
Mi újság a turisztikai desztinációmenedzsment területén?
Ösztönöznünk kell az önkormányzatokat, hogy pályázzanak, mivel 2013-ig még 11 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra. Minél több TDM-szervezet jön létre országszerte, annál erősebb lehet a belföldi turizmus, a pályázati pénzek jelentős részét ugyanis marketingre lehet fordítani.
Hogyan foglalná össze szakmai programját?
Értékesítő voltam 10 évig, az vagyok, és az is leszek – ez a hitvallásom. Eddig egy szállodát kellett eladnom, most egy országot. Azért vagyunk, hogy segítsünk a szolgáltatóknak, hogy minél több vendég jöjjön Magyarországra.
Pályakép
Horváth Gergely a BGF turizmus-vendéglátás szakán szerzett diplomát, majd a Danubius Hotels Group-nál kezdte szakmai pályafutását: a margitszigeti Thermál (ma Danubius Health Spa Resort Margitsziget) és Grand Hotel házak értékesítésében tevékenykedett, később értékesítési igazgató lett. Ezt követően a Danubius-központban tanácsadóként dolgozott, majd a budavári Hilton Budapest értékesítési igazgatója lett, ezalatt elvégezte a Nemzetközi Hilton Akadémiát. Horváth Gergely ebben a munkakörben dolgozott kinevezéséig. A Magyar Turizmus Zrt. élén dr. Róna Ivánt váltotta a fiatal szakember.
A Magyar Fejlesztési Bank révén nem a politika települ rá a működésre, hanem éppen a bank a garancia a piaci működésre. Jelenleg folyik a társaság átvilágítása, a feladatok újragondolása, ami nem bűnbakkeresést jelent. Nem személyekben, hanem struktúrákban gondolkodom. Új szemléletet szeretnék meghonosítani, külföldi példák figyelembe vételével. A legfontosabb feladat turisztikai országképünk megreformálása. Az eddigi marketingüzenetek nem voltak megfoghatók. Ezentúl az utazási döntést közvetlenül segítő országképet kell sugároznunk a külföld felé. Ez a „Vizek országa!” jelmondatban foglalható össze. Eddig túl gyorsan követték egymást a különféle tematikus évek. A gyógyvízre és természetes vizeinkre alapozott stratégiát pedig több éven át kell követnünk.
Milyen változások várhatók a társaság működésében?
Az MT Zrt. szorosabbra kívánja fűzni együttműködését a piac szereplőivel, ezzel célunk a vállalkozói szféra munkájának és piacra jutásának hatékonyabb segítése. Értékesítési szemléletet kell bevezetni a munkánkban. Ezért neveztünk ki egy új igazgatót a kongresszusi iroda - bár én inkább MICE-irodának nevezném - élére. Az iroda létszámát bővíteni is szeretném. Fel kell újra pörgetni a konferencia-nagyköveti programot is, melynek büdzséje néhány év alatt 50-ről 5 millióra csökkent. A cél az, hogy komoly nemzetközi nagyrendezvényeket nyerjünk el. A Magyar Szállodaszövetséggel, a MARESZ-szel és a MUISZ-szal közösen elkezdtünk egy munkát: kigyűjtöttük, hogy 2018-ig több mint 300 olyan, 2000 fő feletti nemzetközi orvoskonferencia lesz a világon, amelynek még nincs meg a helyszíne, viszont magyar elnökségi tag is van a szervezőbizottságban. Most felvesszük velük a kapcsolatot, hogy hozzánk hozzák a rendezvényt. A hazai konferenciaszervezőknek is segítünk, nem csak anyagiakkal, hanem akár a pályázatok megírásában is. Hasonló céllal meg akarjuk újítani a sportnagyköveti programot is. Általánosságban a működési költségeket igyekszünk racionalizálni, hogy minél több pénz jusson marketingre. Egyébként pedig minden egyes akciónál meg kell majd nézni, milyen módon térül meg a befektetés.
Milyen témák állnak majd a jövő évi marketing középpontjában?
Már elkezdtük a marketingterv kidolgozását, a nyers változatot szeptember közepétől mutatjuk be a szakmának Ez a terv nem lesz hosszabb 25-30 oldalnál, de ennek alapján határozzuk majd meg a teendőket és ehhez rendelhetjük hozzá a szükséges költségvetést. Hamarosan kinevezésre kerül a társaság új marketing vezérigazgató-helyettese, az új vállalati struktúrában ő kizárólag a szakmai kérdésekkel fog foglalkozni.
Mi lesz a külképviseletekkel?
A külképviseletnek nem az a dolguk, hogy a nagyközönség felé kommunikáljanak, hanem hogy a szakmai kapcsolatokat ápolják, workshopok szervezzenek, és azokon vegyenek részt. A hálózat működését átgondoljuk, de nem csökkentjük, sőt új piacokon még nyithatunk is képviseletet, új formában. A statisztikákban erősödő küldőterületként megjelenő délszláv országokban például nem voltunk jelen, de ezen változtatni kell, ott kell legyünk a kinti vásárokon. Kiemelt fontosságú Magyarország elérhetőségének javítása is, ezért kell mindent megtenni azért, hogy új légi járatok jöjjenek hozzánk. Áprilistól egy brit fapados, a jet2.com indít járatot Ferihegyre Edinburgh-ból. Évi 30.000 vendégéjszakát jelent az országnak ez az egy új járat.
Milyen tervei vannak a belföldi turizmussal kapcsolatban?
A kereskedelmi szálláshelyeken elérte az 50%-ot a belföldi vendégéjszakák száma, bár a hazai vendégek költése még elmarad a külföldiekétől. Ennek ellenére az MT Zrt. költségvetésének csupán a negyedét költötte a belföldi marketingre.
Mi újság a turisztikai desztinációmenedzsment területén?
Ösztönöznünk kell az önkormányzatokat, hogy pályázzanak, mivel 2013-ig még 11 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra. Minél több TDM-szervezet jön létre országszerte, annál erősebb lehet a belföldi turizmus, a pályázati pénzek jelentős részét ugyanis marketingre lehet fordítani.
Hogyan foglalná össze szakmai programját?
Értékesítő voltam 10 évig, az vagyok, és az is leszek – ez a hitvallásom. Eddig egy szállodát kellett eladnom, most egy országot. Azért vagyunk, hogy segítsünk a szolgáltatóknak, hogy minél több vendég jöjjön Magyarországra.
Pályakép
Horváth Gergely a BGF turizmus-vendéglátás szakán szerzett diplomát, majd a Danubius Hotels Group-nál kezdte szakmai pályafutását: a margitszigeti Thermál (ma Danubius Health Spa Resort Margitsziget) és Grand Hotel házak értékesítésében tevékenykedett, később értékesítési igazgató lett. Ezt követően a Danubius-központban tanácsadóként dolgozott, majd a budavári Hilton Budapest értékesítési igazgatója lett, ezalatt elvégezte a Nemzetközi Hilton Akadémiát. Horváth Gergely ebben a munkakörben dolgozott kinevezéséig. A Magyar Turizmus Zrt. élén dr. Róna Ivánt váltotta a fiatal szakember.
